Elhangzott a Montázs Kávézóban, 2017. április 23-án.

27. Zsoltár

“Egy dolgot kérek az Úrtól”

1. Honnan szerezte Dávid ezt a bátorságot?

4Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában. — 4.vers

2. Dávid hogyan szerezte ezt a fajta bátorságot?

— Először a mélyre kellett mennie!

— Birkózott Istennel – hit-harc!

7Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét. — 2.Tim. 1:7

1Dávidé.
Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
2Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim – ők botlanak meg és hullanak el.
3Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én.
4Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.
5Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.
6Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.
7Halld meg, Uram, hangomat – hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!
8Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!
9Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!
10Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.
11Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.
12Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek.
13Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
14Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat. Zsoltárok 27.